Az idei nyaram legaktívabb három hete ért véget most. Remélem, hogy lesznek még izgalmas dolgok a szünetben, de az igazat megvallva erősen kétlem. Na mindegy, a lényeg az, hogy ezalatt a pár hét alatt nagyon jól éreztem magam. Elfelejtettem minden itthoni dolgot, így csak arra koncentrálltam, hogy elgyen egy szuper nyaralásom..:)
Először öt napig voltam Vókányban. Vókány a Villányi hegységben van, a táborhely pedig egy ottani hegy tetején. Igazából az egész hegy a Matildé, szóval nem értem, miért kellett a legeslegtetejére építeni azt a két kis kunyhót. Mindegy, sikerült felmászni. Többé-kevésbé.. Az egész úgy nézett ki, hogy volt a kisház, meg a nagyház. Kisház földszintjén volt a konyha, felette pedig a kispadlás, ahol a fiúk aludtak. A nagyház földszintjén volt egy étkező (pár sörpad.. és ennyi.) fölötte meg aludtunk mi, a lányok. Ne képzeljetek el ilyen szép konyhákat, ágyakat, meg egyéb.. Nem volt fürdőszoba, áram, víz. (lavorban fürödtünk.) Az ételt se máshol ettük az egyik lány főzte mindig. Matracokon aludtunk hálózsákban, tele pókkal, bogarakkal, pelékkel (kis mókusszerű állat). Eleinte nehéz is volt aludni, első nap én például végigrettegtem az éjszakát.
Hm, az élményeimet nehéz lesz leírni, mivel én már tudom a hegyen az összes hely nevét (pölö löszmélyút, szőlős, szúnyogos..) de ti nem. Akkor elmondom, hogy hol mi van.
Mi? |
Hol? |
Mi van ott? |
Földszint |
A hegy legalján |
Fák, és egy egyszerű út. Éjjel sok ott a vaddisznó. |
Kamillás |
A földszint mellett |
Körbe benőtte a gaz. Nagyon meredek. |
Szőlős |
A legmeredekebb rész. Köbö a hegy közepén.. |
Szőlő |
Vaddisznós |
A szőlős alatt |
Sok a vadösvény és a vaddisznó. |
Löszmélyút |
A kamills után, elhalad az orvos háza mellet |
Egy ilyen U alakú járat. Teteje nincs, viszont kétoldal löszfal van. |
Az orvos háza |
A löszmélyút mellett |
Aki ott lakott betegségben meghalt. Tele van horrorsztorikkal. Éjszaka nagyon ijesztő.. |
Szóró |
A tábor felett, a h betű alatt |
Rengeteg a vaddisznó |
H betű |
A szóró mellett/mögött. |
A nagyon magas gazban van egy h betű alakú út |
Fenyves |
A tábor felett/alatt, és tőle balra |
Fenyőfák |
Szúnyogos |
A rókás mellett, egy ideig a szőlő alatt aztán mellette |
A fenyvesben egy út, szóval fenyőfák és rengeteg bogár. |
Rókás |
Felvisz egészen a táborig, a szúnyogos mellett a fenyvesben. |
Rengeteg szúnyog, róka
|
Akkor a programok. Hát viszonylag kötöttek voltak, szóval nem nagyon tudtam fotózni. (azért párat lőttem) Minden nap volt megbeszélés, amikor is megbeszéltük az előző napot, választottunk tábor szépét és hősét, megkaptuk a nyereményeket. (strandlabda vagy rózsaszín barbibabás tolltartó a fiúknak is:DD) Rengeteget játszottunk számháborút az egész hegyen. Mindenki fetrengett a csalánban, pókhálóban, sárban, csak le ne lőjék. Ez amúgy elrettentően hangzik, de ha ott vagy megszokod. :) Egyszer mikor körbevettek minket (első napok..) én hátul a szórón keresztül próbáltam bejutni a területükre, de eltévedtem ráadásul felfedeztem magamon egy hatalmas pókot is. Síkítás, üvöltözés, sprint. (Volt még számháború Pécsett is a főtéren..)
Játszottunk éjszakánként vadász 100adot. Három csapat menekülő, egy csapat vadász. A lényeg, hogy el kell bújni éjjel, éjfél körül a sötét erdőben, a vadász meg megpróbál rádvilágítani a lámpájával. Akkor kiestél. Egyébként meg vissza kell jutni a táborba a teraszra. Az első játékoknál meg lett mondva, hogy az újak ne menjenek egyedül, a mi csapatunkban meg csak kettő régi volt, szóval együtt maradtunk. Ebben az a vicces, hogy rögtön kilőtték az összes régít úgyhogy kicsit be voltunk szarva.:DD Egyik este játék előtt egy lány mondta, hogy látott egy vaddisznócsaládot a szóró alatt, úgyhogy ott vigyázzunk. Persze, hogy a mi okos csapatunk oda bújt. Azt vettem észre, hogy már csak egyedül vagyok, és fekszem a földön. Gondoltam hátha van még valaki.
- Van még itt valaki?
- Röf-röf - persze sokkal élethűbben...
- Ne csináld, tudom, hogy ember vagy!! - igazából nem voltam benne biztos..
- Röf-röf.
- Ajj, mondom, hogy tudom, hogy nem vagy vaddsiznó!! De kajak. Ne csináld, ki vagy? - nagyon féltem, hogy vaddisznó.
- Röf-röf. - Ebben a pillanatban, fogtam magam, felálltam, behúztam a fejemen a kapucnit, hogy ne látszódjon az arcom és a zseblámpát felkapcsolva futottam vissza. Nem érdekelt, hogy lebukok, csak nagyon féltem. Mindenki rám világított, mondták, hogy "Gergő, áljj már meg, megvaaagy!!", de beértem. Szívrohamot kaptam, de beértem. :) Később kiderült, hogy egy gyerek volt..
Egyik nap voltunk Pécsett. Ott egész nap mászkáltunk, hegyet másztunk, és megnéztünk mindent, még az Árkádot is. Ez volt az egyetlen kulturális program egész héten. Mivel ez egy olyan tábor ahova olyanok mehetnek akik úgymond tudnak normálisak lenni, szóval soha nem kellett senkire rászólni, meg ilyenek, de egyszer sikerült egy kicsit kiborítani a "vezetőket". El voltunk engedve Pécsett és páran együtt sétálgattunk, majd megállapodtunk a színház előtti bazinagy, inkább medencére emlékeztető szökőkútánál. Fröcskölődtünk meg minden, ez nem is lett volna baj, de egy kicsit bevadultunk és belelöktük/BELEUGROTT az egyik gyerek.. Mindenki minket nézett, aztán egy kicsit beszélgettek a gyerekkel akit belöktünk/BELEUGROTT. Hát ennyi a sztori, azért szerintem megérte :)) Pécsen sikerült párat fotóznom:
Összességében egész héten nagyon jól éreztem magam, nagyon megérte elmenni. Szerintem olyan tapasztalatokkal lettem gazdagabb az erdővel, erdei állatokkal kapcsolatban, ami még jól fog jönni, és hasznát veszem majd. Persze ez a kis élménybeszámoló nem írja le az egész tábori hetet, ezeken kívül még rengeteg dolgot csináltunk (pölö bátorságpróba éjfélkor, strandolás Harkányban..stb) amit nem sikerült leírnom.. Szerintem a Balatont majd honap csinálom, addig is most megyek a barátnőmhöz.
Ui.: Egyik este vettem a fáradságot és mágszámoltam , hogy hány szúnyogcsípésem van. Hát, összesen 114. (nem írtam el....)
|